Create New Playlist

Add a cover pic of your own choice

(Optional)

Name

AI Cover Generator

4 credits

Not enough credits (0/4).

Logout

Are you sure you want to Logout?

Close

Kék Szemű Lány 1 by Anita

SongGPT
Kék Szemű Lány 1 by Anita - pop,male vocals music cover art

Kék Szemű Lány 1

pop,male vocals

0:003:58
Lyrics
Description
Láttam őt egyszer, nem szólt hozzám,
Állt a fényben, mint távoli láng,
A pillanat mélyen szívembe szállt,
Azóta bennem él az a nyár.
Kék volt a szeme, akár az ég,
Átütött rajta valami rég,
Egy világ, amit sosem ismerhetek,
Csak álmaimban élhetek veled.
Nem volt köztünk szó vagy közelség,
Csak bennem élt egy édes emlék,
Te nem tudtad, hogy nézlek rég,
És szívem hordta a titkos mesét.
Kék szemű lány, te voltál a remény,
Egy néma vágy, mit nem mondtam el én.
Bár sosem voltál az enyém igazán,
Kék szemű lány, te lettél a magány.
Nap mint nap láttam, mentél tova,
És én csak néztem – szótlan csoda,
A világ zajától messze jártál,
Egy másik történet szereplője már.
Mosolyod néha a szívembe csap,
Mint nyári zápor, mi halkan szakad,
Nem nekem szólt, de így is fájt,
Hogy csak egy árnyék voltál talán.
Álmodtam rólad, minden éj,
De jött a reggel, s nem lettél enyém,
A valóság mindig széjjeltép,
De a lelkemben őrzöm a képet még.
Kék szemű lány, te voltál a remény,
Egy néma vágy, mit nem mondtam el én.
Bár sosem voltál az enyém igazán,
Kék szemű lány, te lettél a magány.
Nem tudod, hogy egyszer megállt
Az idő bennem, mikor rád talált,
Nem tudod, hogy mennyi dal szól,
Rólad, akit nem öleltem sehol.
Másokkal mentél, és én csak néztem,
Száz gondolat közt, mit sose kértem,
Mert féltem attól, hogy csak egy árny vagy,
És én lennék, ki mindig alábukik.
De mégis bennem élsz csendesen,
Egy versben, amit el sem kezdhettem,
Egy dalban, amit nem hallgatsz már,
Csak egy arc vagy, kék szemű lány.
Kék szemű lány, te voltál a remény,
Egy néma vágy, mit nem mondtam el én.
Bár sosem voltál az enyém igazán,
Kék szemű lány, te lettél a magány.
Talán csak én láttalak másként,
Te észre sem vettél, nem volt remény,
De néha mégis visszanéztél,
És az álom bennem újra kért.
Egyetlen szavad sem hallottam,
Csak a csended maradt nyomtalan,
De mégis minden szóban ott vagy,
Ha verset írok, benned dobban.
Elmúlt az idő, de bennem áll,
Mint fény a vízen, vagy nyári vágány,
Nem múlsz, nem fakulsz, nem leszel más,
Csak egy örök, némán szép varázs.
Kék szemű lány, te voltál a remény,
Egy néma vágy, mit nem mondtam el én.
Bár sosem voltál az enyém igazán,
Kék szemű lány, te lettél a magány.
Most is néha megjelenik arcod,
Egy idegen közt látlak, s tartod
Magad a múltban, mint régi fény,
Mi nem enyém volt, mégis enyém.
És ha egyszer elmúlik minden kép,
Te leszel az, ki végül bennem ég,
Nem kérlek többé, nem vágyom rád,
Csak őrizlek – kék szemű lány.